Kanada is a világ urának készül

Már csak össze kell kukázni pár lököttet az EU nyugati feléről és küldeni egy meghívót Kaja Kallasnak, hogy neki is legyen valami szerepe.

Szú Kjí nem emelte fel a hangját a rohingják elleni népirtás miatt.
A kanadai parlamenti alsóháza egyhangúlag úgy döntött csütörtökön, hogy megfosztja tiszteletbeli kanadai állampolgárságától Aung Szan Szú Kji mianmari vezető a rohingja kisebbség elleni atrocitások miatt.
A szenátusnak is ilyen döntést kell hoznia ahhoz, hogy jogilag érvényes legyen az intézkedést, ugyanis a Nobel-békedíjas Szú Kjinak a parlament mindkét háza ítélte oda 2007-ben a szimbolikus jelentőségű tiszteletbeli kanadai állampolgárságot.
Adam Austen külügyi szóvivő közölte, hogy a kormány támogatásáról biztosította a parlamenti döntést, mert Szú Kjí nem emelte fel a hangját a rohingyák elleni népirtás miatt, amelyet az a hadsereg hajtott végre, amellyel ő osztozik a hatalomban.
A döntés előzménye, hogy a kanadai parlament képviselőháza a múlt héten népirtásnak minősítette az rohingják elleni hatósági erőszakkampányt.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa új testület felállításáról döntött csütörtökön, amelynek a feladata egyebek mellett a mianmari rohingja kisebbség ellen elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények ügyében olyan bizonyítékok gyűjtése, amelyeket felhasználhatnak a bíróságokon. A tanács döntését az ENSZ-közgyűlésnek is jóvá kell hagynia.
A szavazásra azután került sor, hogy az ENSZ mianmari tényfeltáró missziója augusztus végén jelentést tett közzé, amelyben a nyomozók kérik, hogy az egykori Burma vezető tábornokait, közöttük Min Aung Hlaingot, a hadsereg főparancsnokát állítsák nemzetközi bíróság elé az Arakán államban elkövetett „népirtás", illetve az Arakán, Kacsin és Sin államokban elkövetett emberiesség elleni és háborús bűnök miatt. Az ENSZ-misszió jelentésében kérte a Biztonsági Tanácsot, hogy tegyen feljelentést a Nemzetközi Büntetőbíróságnál vagy hozzon létre ad hoc nemzetközi bíróságot, sújtsa célzott szankciókkal e bűntettek elkövetőit és vezessen be embargót a fegyvereladásokra.
2017-ben több mint 700 ezer moszlim rohingja menekült Bangladesbe, miután a mianmari hadsereg offenzívát amiatt, hogy rohingja lázadók határállomásokra támadtak. Az ENSZ „etnikai tisztogatásnak” minősítette a megtorló akciót, amit a mianmari hatóságok elutasítottak.
(MTI)